Megjelent a Kulcs a sikeres EU pályázatokhoz II. című könyv – amelyet Nagy Sándor Gyula és Trombitás Zoltán szerkesztett – 6. fejezeteként 2004-ben

1. Közbeszerzési kötelezettség a közösségi támogatások felhasználása során

A Strukturális Alapokból nyújtott támogatások közpénznek minősülnek, ezért a felhasználásuk során tekintettel kell lenni a támogatások célszerű, átlátható és hatékony felhasználására. A célszerű felhasználás azt jelenti, hogy az Európai Unióból származó támogatásokat az államháztartás kapja, amelyik köteles azt arra a célra fordítani, amelyre az adományozó Európai Unió juttatta, abból fejlesztési projekteket kell finanszírozni, és nem lehet, példaként demonstrálva, a pedagógusok és a kórházi dolgozók béremelésére fordítani.[1] A támogatások célszerű felhasználása mellett ugyanolyan fontos követelmény, hogy a támogatásokat hatékonyan, átlátható módon, a nyilvánosság biztosításával használják fel. Ezeknek a követelményeknek a teljesülését szolgálja több más szabály mellett az az előírás, mely szerint a támogatások felhasználása során tekintettel kell lenni a közbeszerzési szabályokra.

Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak – a közbeszerzési törvény alkalmazásához kötni.[2] Ez a rendelkezés a Támogatási Szerződést megkötő Irányító Hatóság részére is előírja a támogatások felhasználásának közbeszerzéshez kötését abban az esetben, ha annak a közbeszerzési törvényben (Kbt.) meghatározott feltételei fennállnak. A támogatások felhasználásának célszerűségét, jogszerűségét – ennek keretében a közbeszerzési kötelezettség megtartását – az Európai Unió ellenőrzi, és abban az esetben, ha az előírások súlyos megsértését tapasztalja végső esetben sor kerülhet a támogatások felfüggesztésére és a már kifizetett támogatások visszafizetésének követelésére.

2. A közösségi források kedvezményezetteinek közbeszerzési kötelezettségei

Mind a Strukturális Alapok, mind a Kohéziós Alap esetében közpénzekből támogatnak meghatározott célok elérése érdekében különböző projekteket, ezért alapkövetelmény a közbeszerzési eljárás lefolytatása akkor, ha annak feltételei fennállnak. A pályázók akkor tudják sikeresen teljesíteni a kötelezettségeiket, így a közbeszerzési kötelezettséget is, ha azt a projektciklus-menedzsment részeként fogják fel. Az esetleges közbeszerzési eljárást az egész projekt részeként kell szemlélni, a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatokat a pályázónak megfelelően kell ütemeznie a projekttel kapcsolatos egyéb feladatai közé. A projekt ütemezése a közbeszerzéssel kapcsolatban azért lényeges, mert a közbeszerzési eljárás során szigorú eljárási határidők érvényesülnek, amelyekkel a pályázónak tisztában kell lennie a projekt megvalósítása során. A pályázó megvizsgálja, hogy milyen kötelezettségei vannak, és az egyes kötelezettségek teljesítésére a jogszabályok, valamint a támogatási szerződés milyen határidőket állapít meg. Ebbe kell beilleszteni a közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségeket is.

2.1. A Strukturális Alapok kedvezményezettjeinek kötelezettségei

A projektek végrehajtása és ennek keretében a közbeszerzések lebonyolítása, a Strukturális Alapokból finanszírozott támogatások esetében a kedvezményezettek feladata és felelőssége, azonban a támogatást nyújtó szervezet azt nyomon követi.

Jellemzően mindegyik Támogatási Szerződés tartalmaz a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezést. A Támogatási Szerződésben található közbeszerzési klauzula az alábbiak szerint rögzíti a kedvezményezett közbeszerzésre vonatkozó általános kötelezettségeit:

„A közbeszerzési törvény vonatkozó szabályait be kell tartani. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések esetében a meghatározott határértékeket meghaladó szerződéseket a Közbeszerzési Értesítőben / Hivatalos Folyóiratában közzé kell tenni. A szerződésekre benyújtott pályázatokat objektív alapon kell értékelni és a szerződések odaítélését a Közbeszerzési Értesítőben / Hivatalos Folyóiratban közzé kell tenni. Ha utólag kiderül, hogy a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat nem tartották be, a támogatás összegét vissza kell fizetni.”

A fentiekből következik, hogy a kedvezményezett nem automatikusan köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni a támogatás felhasználása során. A közbeszerzési eljárást akkor kell lefolytatni, ha annak a Kbt.-ben meghatározott feltételei fennállnak, ezért nagyon fontos, hogy a pályázók tisztában legyenek a közbeszerzési törvény alkalmazásának feltételeivel.

A kedvezményezetnek az érintett projektről szóló jelentésekben információt kell szolgáltatnia az Irányító Hatóság, illetve a Közreműködő Szervezet számára a közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről. [1] A jelentéshez csatolni kell az esetlegesen lefolytatott közbeszerzési eljárás dokumentumait, amit a közbeszerzési eljárás lefolytatását követő első projekt jelentéshez szükséges csatolni. A közbeszerzésre vonatkozó dokumentumokat a projektdosszié részeként meg kell őrizni. A megőrzési kötelezettség a fejlesztési program pénzügyi lezárultát követő három évig terheli a kedvezményezettet. Ez azt jelenti, miként korábban említettük, hogy várhatóan 2013. december 31-ig fennáll az iratmegőrzési kötelezettség a jelenlegi programozási időszak alatt a Strukturális Alapokból nyújtott támogatások tekintetében. [2] A projektjelentésekre és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó részletes szabályokat a Támogatási Szerződés rögzíti.

A Támogatási Szerződés szerint szerződésszegésnek minősül és a Támogatási Szerződés felmondását vonja maga után, ha a kedvezményezett a közbeszerzésre vonatkozó kötelezettségeit nem vagy nem szabályszerűen teljesítette. Az Irányító Hatóság, illetve a Közreműködő Szervezet haladéktalanul köteles erre felhívni a kedvezményezett figyelmét és egyben felszólítja a szükséges intézkedések azonnali megtételére, vagy felmondja a kedvezményezettel kötött Támogatási Szerződést és visszaköveteli a már kifizetett támogatást.

2.2. A Kohéziós Alapok kedvezményezettjeinek kötelezettségei

A Kohéziós Alapból nyújtott támogatások felhasználása során a közbeszerzés lebonyolítása a Közreműködő Szervezet felelőssége és feladata. A közbeszerzés lebonyolítása keretében azonban bizonyos feladatokat a kedvezményezettnek is teljesíteni kell. A Támogatási Szerződés meghatározza, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatban milyen feladatokat kell ellátnia a Közreműködő Szervezetnek és a kedvezményezetnek. A Támogatási Szerződés aláírását követően indulhat a tendereztetés, a kivitelezők kiválasztása, a szerződéskötés, illetve a kivitelezés.

A Kohéziós Alap esetén az építési, szolgáltatási és árubeszerzési tenderdokumentációkat a végső kedvezményezettek – vagy az általuk megbízott szakértők – készítik el a Támogatási Szerződésben foglaltaknak megfelelően. A részletes közbeszerzési terv, a dokumentációk összeállításához lehetőség van Technikai Segítségnyújtás igénybevételére is, azaz külföldi szakértők bevonására. Ezt követően a tenderdokumentumokat a végső kedvezményezettek benyújtják a Közreműködő Szervezethez. Ez utóbbi a független szakértő által elvégzett minőségellenőrzést követően összeállítja a tenderfelhívást, és gondoskodik annak megjelentetésről. A pályázatokat értékelő bizottság tagjainak jegyzékét szintén a Működési Kézikönyv határozza meg, a Közreműködő Szervezet saját Működési Kézikönyvében főszabályként rögzíteni kell, hogy abban egyenlő arányban vesznek részt a Közreműködő Szervezet és a végső kedvezményezettek delegált tagjai. Ezenkívül minden esetben kötelező egy – a Közreműködő Szervezettől független –szavazótag bevonása is. A közbeszerzés lebonyolítása és szabályossága, az értékelési jegyzőkönyv, a szerződések megkötése a Közreműködő Szervezet felelőssége, de azt a győztes pályázóval a végső kedvezményezett köti meg a Támogatási Szerződésben foglalt feladatmegosztás szerint.

3. A közbeszerzésre vonatkozó szabályok

A pályázó a projekt végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, így a közbeszerzéssel összefüggő feladatokat a Támogatási Szerződésből és a jogszabályokból ismerheti meg. Elsődlegesen a Támogatási Szerződés határozza meg a pályázó kötelezettségeit, és a kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat. A közbeszerzéssel kapcsolatban a Támogatási Szerződés csak a közbeszerzési kötelezettséget rögzíti (lásd fenti 2. pont.), a részletes szabályokat a jogszabályokból ismerheti meg a pályázó. A magyar pályázóknak mindig a magyar jogszabályok szerint kell eljárniuk akkor, amikor közbeszerzési eljárást folytatnak le. Az Európai Unió a közbeszerzésekkel kapcsolatban irányelveket bocsátott ki, amelyeket a tagállamoknak a saját közbeszerzési joganyagukba kell beilleszteniük. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy az Európai Unió megkívánja, hogy a támogatások felhasználása során érvényesüljenek a közösségi közbeszerzési irányelvek szabályai. Abban a kérdésben, hogy az irányelv rendelkezéseit milyen formában illesztik be a tagállamok a jogrendszerükbe, arról tagállamok szabadon dönthetnek.[1] Magyarországon az új közbeszerzési törvény és annak végrehajtási rendeletei teljes mértékben megfelelnek a közösségi irányelvek rendelkezéseinek. A pályázók számára fontos, hogy tisztában legyenek ezeknek a jogszabályoknak a rendelkezéseivel, semmilyen útmutató, vagy minisztériumi tisztviselő által adott felvilágosítás nem nélkülözheti a jogszabályok vonatkozó rendelkezésének ismeretét.

4. A magyar közbeszerzési szabályok

4.1. Az új közbeszerzési törvény

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt (Kbt.) 2003 végén fogadta el az Országgyűlés annak érdekében, hogy a magyar közbeszerzési jogszabályokat teljes mértékben összhangba hozza a közösségi közbeszerzési irányelvekben lefektetett szabályokkal. A közbeszerzési törvény mellett meg kell említeni annak végrehajtási rendeleteit is:

• a 34/2004. (III. 12.) Korm. rendeletet, amelyik a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szól,
• a 15/2004. (IV. 25.) – az Igazságügyi Minisztérium által kiadott – rendeletet, amelyik a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáit határozza meg.

4.2. Az új közbeszerzési törvény hatálybalépése

A Kbt. hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjában, 2004. május 1-én lépett hatályba. A Kbt.-t a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre és tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.[1] A 2004. május 1-ig megkezdett közbeszerzésekre és jogorvoslati eljárásokra a régi közbeszerzési törvényt (1995. évi XL. törvény) kell alkalmazni.

Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre az új közbeszerzési törvényt 2004. január 1-től kell alkalmazni. A Kbt. rendelkezéseit tehát csak a 2004. január 1-je után megkezdett ilyen közbeszerzési eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.[1] Ezt a rendelkezést a Strukturális Alapok forrásainak minél hatékonyabb felhasználása indokolta. A Strukturális Alapokból nyerhető források esetében az éves allokációt legkésőbb a közösségi kötelezettségvállalásról szóló egyedi határozat évét követő második év végéig fel kell használni. Ellenkező esetben az allokáció automatikusan visszavonásra kerül. Annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok forrásai lekötésére rendelkezésre álló időt minél eredményesebben tudják felhasználni az újonnan csatlakozó országok, az Európai Unió lehetővé tette, hogy 2004. január 1-től elindíthatók legyenek a Strukturális Alapokból finanszírozott projektek. Ezzel összefüggésben lehetőséget teremtettek arra is, hogy a megvalósítás költségei már 2004. január 1-től elszámolhatók legyenek a Strukturális Alapok tekintetében. E lehetőség kihasználásának alapvető feltétele volt a közösségi közbeszerzési irányelveknek megfelelő közbeszerzési törvény elfogadása.[2]

4.3. A közbeszerzési alapelvek

A Kbt. szerint a közbeszerzési eljárásban a következő alapelveknek kell érvényesülniük:[1]

• verseny tisztasága,
• nyilvánosság,
• esélyegyenlőséget,
• egyenlő bánásmód az ajánlattevők számára,
• nemzeti elbánás.

Az alapelvek a jogszabály értelmezésben és a joghézagok kitöltésében kapnak szerepet.

A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát.

A nyilvánosság alapelve a gyakorlatban úgy érvényesül, hogy a hirdetményeket, így az ajánlati felhívást és az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót közzé kell tenni a Hivatalos Lapban/Közbeszerzési Értesítőben.

Az ajánlatkérőre vonatkozik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának kötelezettsége. Ez a gyakorlatban úgy érvényesül, hogy elvárható, ha valamelyik ajánlattevő valamilyen előnyben részesül az eljárás során, akkor az előnyben részesülés lehetőségét a többi ajánlattevő számára is biztosítsa az ajánlatkérő. A legfontosabb változás a közbeszerzési szabályokban a nemzeti elbánás alapelvének megjelenése. Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők, valamint a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban, tehát ugyanazokkal a feltételekkel indulhat egy másik uniós tagállam vállalkozója egy magyar közbeszerzési eljáráson, mint egy magyar vállalkozó. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. A nemzeti elbánásban részesülő országok ajánlattevőivel szemben nincs mód arra, hogy az ajánlatkérő kizárja őket vagy árujukat a közbeszerzési eljárásból. A nemzeti elbánásban részesülő országok listáját a Közbeszerzési Értesítőből, vagy a Külügyminisztériumtól kapott tájékoztatásból lehet megismerni. Fontos kiemelni, hogy a magyar vállalkozók is egyenlő esélyekkel indulhatnak egy másik uniós tagállamban, vagy egy nálunk nemzeti elbánásban részesített országban meghirdetett közbeszerzési eljáráson.

4.4. A közbeszerzési kötelezettség fennállása

Ahogy azt a fentiekben már kifejtettük, a Strukturális Alapokból nyújtott támogatások közpénznek minősülnek, ezért azok felhasználása során mindig tekintettel kell lenni a közbeszerzési szabályokra, ami nem azt jelenti, hogy ha valaki ilyen támogatást nyer el, akkor automatikusan ki kell írnia a közbeszerzési eljárást, hanem azt vonja maga után, hogy meg kell vizsgálnia, a közbeszerzési szabályok alapján az adott beszerzés tekintetében fennáll-e a közbeszerzési kötelezettség; ha igen, akkor pontosan milyen eljárás lefolytatására köteles, vagy milyen eljárás lefolytatására van lehetősége a jogszabályok alapján.

Mindezekre tekintettel a pályázók számára a legfontosabb kérdés a közbeszerzés szabályaival kapcsolatban, hogy mikor áll fenn a közbeszerzési kötelezettség, mikor kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást, és ezzel szoros összefüggésben, a projekttervben a pályázás és a projekt feladatai között meg kell-e tervezni a közbeszerzési eljárás lefolytatását is. Gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a közbeszerzési kötelezettség fennállása leginkább az olyan pályázók számára okoznak különös gondot, mint a gazdasági társaságok, amelyek nem tartoznak az államháztartás rendszerébe, ezért a beszerzéseikre nem kötelesek és nem is szoktak közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ezek a pályázók sokszor az adott pályázaton történő elindulásukat annak fényében vizsgálják, hogy fennáll-e a pályázatból nyújtott támogatással kapcsolatban a közbeszerzési kötelezettség, vagy sem. A közbeszerzési kötelezettség fennállása egy gazdasági társaság számára olyan ismeretlen terepet és kihívást jelent, amelyre nem szívesen vállalkoznak, ezért inkább nem indulnak egy közösségi pályázaton, csakhogy ne kelljen lefolytatniuk a közbeszerzési eljárást.

A közbeszerzési kötelezettség fennállásával kapcsolatban az alábbi három feltétel együttes fennállását kell vizsgálni:

1. A beszerzést megvalósító ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. rendelkezései szerint.
2. Az ajánlatkérő beszerzése (i) árubeszerzésnek, (ii) építési beruházásnak, (iii) építési koncessziónak, illetőleg (iv) szolgáltatás megrendelésének minősül-e a Kbt.-ben meghatározott fogalom-meghatározásnak megfelelően.
3. Az ajánlatkérő beszerzésének értéke eléri a Kbt.-ben meghatározott valamelyik közbeszerzési értékhatárt.

Az ajánlatkérők

A Kbt. tételesen felsorolja, hogy ki minősül ajánlatkérőnek.[1] Csak azoknak a szervezeteknek kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amelyeket a Kbt. ajánlatkérőnek minősít. Az ajánlatkérőket az Európai Unióból nyújtott támogatások tekintetében három csoportba lehet sorolni:

1. az államháztartás alrendszerébe tartozó ajánlatkérők (kormányzati beszerzők),
2. az államháztartás alrendszerén kívüli ajánlatkérők,
3. a közüzemi beszerzők.

a.)        Az államháztartás alrendszerébe tartozó ajánlatkérők

Az államháztartás alrendszerébe tartozó ajánlatkérők csoportján belül az alábbi klasszikus ajánlatkérői csoportok különülnek el:

• állam,
• közjogi szervezetek,
• a fentiek által létrehozott jogképes szervezetek.

Az állam csoportjába tartozik többek között:

• a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal,
• állam, központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv,
• kisebbségi és helyi önkormányzatok,
• MNB, ÁPV Rt., MFB Rt., MTI Rt., ORTT.

A közjogi szervezetek körébe azok a szervezetek tartoznak, amelyek esetében teljesül az alábbi három feltétel:

• olyan célra hozták létre, amely közérdekű/közcélú, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű,
• jogi személyiséggel rendelkezik,
• az állam, a regionális, a helyi „hatóságok”, illetve más közjogi szervezetek többségi részben finanszírozzák, vagy ezek a szervezetek a menedzsment ellenőrzésére jogosultak, vagy ezek a szervezetek jogosultak arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak többségét megválasszák (kijelöljék).

Ajánlatkérőnek minősül az a jogképes szervezet is, amelyet az állam vagy a közjogi szervezetek csoportjába tartozó egy vagy több szervezet (kivéve az állam csoportjából az államot, mint szervezetet) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni. 

Azok a szervezetek, amelyek az államháztartás alrendszerébe tartoznak „saját jogukon” ajánlatkérőnek minősülnek a Kbt. rendelkezései szerint, függetlenül attól, hogy a beszerzésüket az Európai Unióból származó forrásból támogatják, vagy sem. Ezeknek a szervezeteknek minden egyes árubeszerzése, építési beruházása vagy szolgáltatás megrendelése közbeszerzés köteles, ha eléri a közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatárt.

b.)        Az államháztartás alrendszerén kívüli ajánlatkérők

Azok a szervezetek, amelyek nem az államháztartás alrendszerébe – például non-profit szervezetek, magántulajdonú gazdasági társaságok, oktatási szervezetek – csak akkor kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a beszerzésüket a Strukturális Alapokból támogatják és annak értéke eléri vagy meghaladja a közösségi,  nemzeti vagy egyszerű közbeszerzési értékhatárokat. Nemzeti és az egyszerű közbeszerzési értékhatárok elérése esetén is csak akkor kell a közösségi támogatásból finanszírozott beszerzés esetén kiírni a közbeszerzési eljárást, ha a beszerzés alapjául szolgáló projektet legalább ötven százalékban közösségi forrásból támogatják.

Tehát abban az esetben, ha egy projektre maximum 40%-os támogatást adnak, és a projektből például egy olyan építési beruházást valósítanak meg, amelyiknek az értéke eléri a közösségi közbeszerzési értékhatárt, akkor az építési beruházásra ki kell írni a közösségi értékhatárnak megfelelő eljárásrend szerint a közbeszerzési eljárást. A közösségi közbeszerzési értékhatárok elérése esetén ugyanis mindegy, hogy mekkora a projekt támogatási intenzitása, ha már 1 forint értékben közösségi támogatást kap a projekt, akkor ki kell írni a közbeszerzési eljárást.

Ugyanakkor, ha egy projektet 40%-ban támogatnak közösségi forrásból, és a projekt keretében olyan építési beruházásra kerül sor, amelyiknek az értéke nem éri el a közösségi közbeszerzési értékhatárokat, de meghaladja a nemzeti vagy egyszerű közbeszerzési értékhatárokat, akkor nem kell kiírni a közbeszerzési eljárást. Ha egy beszerzés értéke nem éri el a közösségi értékhatárt, de eléri vagy meghaladja a nemzeti vagy egyszerű közbeszerzési eljárások értékhatárait, akkor abban az esetben kell kiírni a közbeszerzési eljárást, ha a projektre nyújtott támogatás eléri az 50%-ot (tehát például 50%), vagy azt meghaladja.

A gyakorlatban azt lehet tapasztalni különösen a GVOP pályázatok esetében, hogy a gazdasági társaságoknak, amelyek ezeken a pályázatokon indultak, nem kellett közbeszerzési eljárást kiírniuk, mert a támogatási intenzitás a legtöbb esetben el sem érte az 50%-ot, és a beszerzések értéke általában a közösségi értékhatárok alatt maradt.

Az egyéni vállalkozónak és az egyéni cégnek (olyan egyéni vállalkozó, amelyiket a cégjegyzékbe bejegyeztek) nem kell közbeszerzést kiírnia a közösségi támogatások felhasználása során, függetlenül attól, hogy a beszerzésük értéke eléri-e bármelyik közbeszerzési értékhatárt és az egyéb feltételek is teljesülnek.

c.)        A közüzemi beszerzők

A Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülnek a vízügyi, az energia, a közlekedési, az elektronikus hírközlési tevékenységet (közszolgáltatási tevékenység) végző szervezetek akkor, ha:

• az államháztartás alrendszerébe tartoznak,
• nem tartoznak az államháztartás alrendszerébe, de a fenti tevékenységek valamelyikét, vagy annak kombinációját különleges vagy kizárólagos jog alapján nyújtják.

A Kbt. meghatározza mi minősül különleges vagy kizárólagos jognak.[2]Különleges vagy kizárólagos jog az a jog:

• amely jogszabályból ered, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozatból (engedélyből) származik, és
• amely alapján valamelyik közszolgálati tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot.

A közüzemi beszerzők csak a közszolgáltatási tevékenységükkel összefüggő beszerzésük esetében tartoznak a Kbt. hatálya alá. Például magántulajdonban lévő hőerőmű, ha az áramfejlesztéshez szükséges turbinákat akar beszerezni, akkor ez olyan árubeszerzésnek minősül, amelyik összefügg az ő közszolgáltatási tevékenységükkel, ezért közbeszerzés köteles. Ugyanakkor, ha ugyanez a hőerőmű a vezérigazgató Audi gépkocsiját akarja lecserélni egy Mercedes márkájúra, akkor a Mercedes beszerzése tekintetében nem kell közbeszerzést lefolytatnia, mert az nem függ össze a közszolgáltatási tevékenységével. Ez utóbbi esetben viszont azok a közüzemi beszerzők, amelyek az államháztartás alrendszerébe tartoznak az általános szabályok szerint kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni a Mercedes beszerzésére.

A beszerzés tárgya

Abban az esetben, ha egy szervezet ajánlatkérőnek minősül a Kbt. rendelkezései szerint, akkor kell a beszerzése tekintetében közbeszerzést lefolytatni, ha az a Kbt. rendelkezési szerint árubeszerzésnek, szolgáltatás megrendelésnek, építési beruházásnak, illetve szolgáltatási vagy építési koncessziónak minősül.

Mindegyik beszerzési tárgy tekintetében a Kbt. meghatározza, hogy mit kell például árubeszerzésnek, vagy építési beruházásnak tekinteni. A fogalom-meghatározás eltérő lehet, attól függően, hogy például közösségi, vagy nemzeti értékhatár szerinti eljárásról van szó.

További eltérésként kell megemlíteni, hogy a közösségi közbeszerzési eljárás esetében a szolgáltatási koncesszió, míg az egyszerű közbeszerzési eljárás esetében a szolgáltatási koncesszió és az építési koncesszió nem minősülnek közbeszerzési tárgynak.

A Kbt. meghatároz olyan beszerzéseket kivételként[3], amelyek esetében nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni többek között:

• ha a beszerzés nemzetbiztonsággal függ össze,
• ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás szerint történik a beszerzés,
• meghatározott szolgáltatások megrendelése esetén, így például értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos befektetési szolgáltatás, valamint jegybanki tevékenység; munkaszerződés megkötésénél; távbeszélő, telex-, rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatás esetén.

A közüzemi beszerzők esetében sem az építési koncesszió, sem a szolgáltatási koncesszió nem jelenik meg közbeszerzési tárgyként, az ő esetükben tehát a közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése.[4]

Abban az esetben, ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.[5]Tehát abban az esetben, ha egy szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is tartalmaz, valamint az árubeszerzés értéke magasabb, mint a szolgáltatás-megrendelés értéke, a szerződést úgy kell tekinteni, mint amelyik árubeszerzésre irányul, és annak az értékét kell irányadónak tekinteni a közbeszerzési kötelezettség fennállásának vizsgálatakor.

A közbeszerzési értékhatárok

A Kbt. három közbeszerzési értékhatárt határoz meg: közösségi, nemzeti és egyszerű közbeszerzési értékhatárokat. Ezek alapján három közbeszerzési eljárásrendet különböztet meg:

• a közösségi értékhatárokat elérő és azt meghaladó értékű,
• a nemzeti értékhatárokat elérő és azt meghaladó értékű, illetve
• egyszerű közbeszerzéseket.

A Kbt.-ben mindegyik közbeszerzési értékhatár szerinti közbeszerzési eljárásnak külön részben vannak részletesen meghatározva a szabályai.

A közösségi értékhatárok euróban vannak meghatározva. Az ajánlatkérőknek nem kell a napi átváltási arányokat böngészniük, mert az euróban megadott értékhatárokat forintban is közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Közbeszerzési Értesítőben.[6] Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004. április 20-án megjelent közlemény (2004/C 95/04) határozza meg azt, hogy az euróban megadott közbeszerzési értékhatároknak, milyen forint összeg felel meg.

Közösségi értékhatárok táblázata

a.) A Kbt. 22. § (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott, az államháztartás alrendszerébe tartozó ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok (ide tartoznak a minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal és a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet)

Közbeszerzés tárgya	Közösségi értékhatár
Árubeszerzés[7]	130 ezer[8] SDR-nek megfelelő euró (38.082.093,-forint) a Kbt. szerinti besorolástól függően
Építési beruházás[9]	5 millió SDR-nek megfelelő euró (1.464.695.882,-forint), a Kbt. szerinti besorolástól függően
Építési koncesszió[10]	5 millió euró (1.236.317.470,-forint)
Szolgáltatás megrendelése[11]	130 ezer SDR-nek megfelelő euró (38.082.093,-forint) a Kbt. szerinti besorolástól függően.

b.) Az A Kbt. 22. § (1) bekezdésének b.)-j.) pontjaiban meghatározott az államháztartás alrendszerébe tartozó ajánlatkérőkre (ide tartoznak többek között a helyi önkormányzatok, MNB, ORTT, közalapítványok stb.) és az államháztartás alrendszerén kívüli ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok (ide tartoznak azok, akiknek a beszerzését az Európai Unióból származó forrásból támogatják)

Közbeszerzés tárgya	Közösségi értékhatár
Árubeszerzés	200 ezer (58.587.835,-forint) SDR-nek megfelelő értékű euró,[12] a Kbt. szerinti besorolástól függően
Építési beruházás	5 millió euró (1.236.317.470,-forint) a Kbt. szerinti besorolástól függően
Építési koncesszió	5 millió euró (1.236.317.470,-forint)
Szolgáltatás megrendelése	200 ezer SDR-nek megfelelő euró (58.587.835,-forint), illetve 200 ezer euró (49.452.699,-forint) a Kbt. szerinti besorolástól függően.

c.) Közüzemi beszerzőkre vonatkozó értékhatárok

Közbeszerzés tárgya	Közösségi értékhatár
Árubeszerzés	400 ezer SDR-nek megfelelő értékű euró (117.175.671,-forint), illetve 400 ezer euró (98.905.398,-forint) vagy 600 ezer euró (148.358.096,-forint) a Kbt. szerinti besorolástól függően
Építési beruházás	5 millió SDR-nek megfelelő euró (1.464.695.882,-forint), vagy 5 millió euró (1.236.317.470,-forint) a Kbt. szerinti besorolástól függően
Építési koncesszió	–
Szolgáltatás megrendelése	400 ezer SDR-nek megfelelő euró (117.175.671,-forint), illetve 400 ezer euró (98.905.398,-forint) vagy 600 ezer euró (148.358.096,-forint) a Kbt. szerinti besorolástól függően.

Nemzeti értékhatárok táblázata

a.) Az államháztartás alrendszerébe tartozó és az államháztartás alrendszerén kívüli ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok

2004. január 1-től 2004. december 31-ig

Közbeszerzés tárgya	Nemzeti értékhatár
Árubeszerzés	25 millió forint
Építési beruházás	60 millió forint
Építési koncesszió	100 millió forint
Szolgáltatás megrendelése	15 millió forint
Szolgáltatási koncesszió	25 millió forint

2005. január 1-től 2005. december 31-ig

Közbeszerzés tárgya	Nemzeti értékhatár
Árubeszerzés	25 millió forint
Építési beruházás	70 millió forint
Építési koncesszió	100 millió forint
Szolgáltatás megrendelése	20 millió forint
Szolgáltatási koncesszió	25 millió forint

c.) Közüzemi beszerzőkre vonatkozó értékhatárok

2004. és 2005. évben is

Közbeszerzés tárgya	Nemzeti értékhatár
Árubeszerzés	50 millió forint
Építési beruházás	100 millió forint
Építési koncesszió	–
Szolgáltatás megrendelése	50 millió forint
Szolgáltatási koncesszió	–

Egyszerű (Nemzeti értékhatárok alatti) közbeszerzési értékhatárok táblázata[13]

2004. és 2005. évben is

Közbeszerzés tárgya	Nemzeti értékhatár
Árubeszerzés	2 millió forint
Építési beruházás	10 millió forint
Szolgáltatás megrendelése	2 millió forint

4.5. A közbeszerzés értékének kiszámítása

A becsült érték kiszámítása

A közbeszerzési értékének kiszámítására vonatkozó szabályok és az egybeszámítás szabályai alapján az ajánlatkérő meg tudja határozni, hogy a beszerzésének értéke eléri-e valamelyik közbeszerzési értékhatárt, és a szerződés megkötése előtt kell-e közbeszerzés lefolytatnia. A beszerzés értékét a közbeszerzés megkezdésekor becsléssel kell megállapítani. A beszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. (A Kbt. az így kiszámított értéket becsült értéknek nevezi)[1] A becslés elvei tehát a következők:

            – minden esetben az ÁFA nélküli ellenértéket kell figyelembe venni;

            – az általában kért, illetve kínált ellenértékek (tehát a piaci árak) közül a legmagasabbat kell figyelembe venni;

            – a becslés további elveit az egyes szerződésekkel kapcsolatban a Kbt. külön is meghatározza.

A becslés sohasem csalhatatlan, erre nem is kell törekedni, ugyanakkor érdemes reálisan elvégezni ezt a műveletet, mert így állapítható meg, hogy az ajánlatkérő rendelkezik-e megfelelő fedezettel – véli dr. Dessewffy Anna és dr. Várday György.[2] A becsléshez adatokat például a Közbeszerzési Értesítőből, az eljárások eredményéről közzétett tájékoztatókból lehet szerezni, melyekben fel kell tüntetni a beszerzés egységére vetített ellenértéket.[3]

A közbeszerzés megkezdésének időpontja a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontja; hirdetmény nélkül induló eljárás esetén az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetve a tárgyalás megkezdésének az időpontja.[4]

A Kbt. a közbeszerzés becsült érékének számítási módját egyes szerződésekkel kapcsolatban külön is meghatározza:

1. : Tekintettel arra, hogy árubeszerzés alatt nemcsak a dolog tulajdonjogának, hanem a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzését is érteni kell, a Kbt. az ilyen szerződések esetén meghatározza a közbeszerzés értékének egységes számítási módszerét. A beszerzés becsült értéke határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is. (A becsült maradványértéknek például a lízingszerződések esetében van jelentősége, ahol a közbeszerzés értéke a becsült teljes lízingdíj és ha a lízingdíj nem éri el a dolog értékét, akkor a becsült maradványérték is hozzáadódik.) Határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a beszerzés becsült értéke a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
2. : Ezeknél a szerződéseknél a becsült érték:
   1. az előző évben kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetve szerződések szerinti ellenszolgáltatás összege, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással;
   1. vagy annak az ellenszolgáltatásnak az összege, amelyet az első teljesítés után, a következő tizenkét hónap alatti vagy tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés időtartama alatt kell fizetni.
3. Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amelyik vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás összege.
4. Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Be kell számítani az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.
5. Szolgáltatás teljes díját nem tartalmazó szerződés: Ha a szerződés nem tartalmazza a teljes díjat, a szolgáltatás becsült értéke (i) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás összege, (ii) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
6. Szolgáltatás becsült értéke: A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni (i) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat, (ii) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatást, (iii) tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.
7. Építési beruházás: Építési beruházás becsült értéke a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatás. Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításhoz szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetve szolgáltatások becsült értékét is. Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét nem lehet beszámítani.

Az egybeszámítás szabályai

A Kbt. tiltja a közbeszerzés értékének részekre bontását olyan céllal, amely a Kbt. versenyeztetési szabályainak megkerülésére, alkalmazásának mellőzésére irányul.A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek:

1. beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapon belül kerül sor, és
2. beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
3. rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.[5]

Lényeges, hogy a fenti feltételek mindegyikének fenn kell állnia, csak akkor lehet egybeszámítani. Egybeszámítani csak azonos beszerzési tárgyakat lehet, tehát árubeszerzést árubeszerzéssel, szolgáltatás megrendelést szolgáltatás megrendeléssel és építési beruházást építési beruházással.

A Kbt. nem tiltja, hogy az ajánlatkérő a korábban egybeszámított értékű beszerzést több részre bontva, több közbeszerzési eljárás keretében valósítsa meg. Ennek következtében előfordulhat, hogy az ajánlatkérő több olyan beszerzést is közbeszerzési eljárás keretében valósít meg, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a vonatkozó közbeszerzési értékhatárt.

4.6. A közbeszerzési eljárások értékhatárok szerint

Közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzések

Közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzési eljárást kell alkalmazni, ha az

• ajánlatkérőkre nézve előírja a törvény a közbeszerzés kiírásának kötelezettségét,
• a beszerzés tárgya árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, építési koncesszió vagy építési beruházás[1],
• és a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt. (lásd táblázat)

Azt, hogy ki minősül ajánlatkérőnek részletesen elemeztük a fenti 7.4.4. pontban. Ehelyütt most csak megismételjük, hogy az államháztartás alrendszerébe nem tartozó szervezet akkor minősül ajánlatkérőnek,

• ha a beszerzését az Európai Unióból származó forrásból támogatják,
• ha a Kbt.-ben meghatározott építési beruházását vagy ezzel összefüggő szolgáltatás megrendelését az államháztartás alrendszerébe tartozó egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja.

A fenti szabályokból következik, hogy ha az ABC Kft. egy projektre 1% közösségi támogatást nyer, akkor ő ajánlatkérőnek minősül, ha a beszerzés értéke eléri a közösségi értékhatárt. A továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy a közösségi támogatásból megvalósított beszerzések közül, melyik árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés vagy építési koncesszió értéke éri el vagy haladja meg a közösségi közbeszerzési értékhatárokat. A közösségi támogatás esetében tehát mindegy, hogy azt árubeszerzéshez, építési beruházáshoz, szolgáltatás megrendeléshez vagy építési koncesszióhoz nyújtják, ha azok értéke eléri a közösségi közbeszerzési értékhatárokat, ki kell írni a közösségi közbeszerzési eljárást.

Ha az államháztartás alrendszerébe nem tartozó ABC Kft. egy projektre hazai, tehát nem közösségi támogatást kap (például SMART), akkor csak abban az esetben minősül ajánlatkérőnek, ha a projektet legalább 50%-ban támogatják hazai forrásból, és projektből a Kbt.-ben meghatározott (25. § (2) bekezdése szerinti) építési beruházást valósítanak meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 25. § (2) bekezdésén túli építési beruházásokhoz vagy szolgáltatás-megrendeléshez, továbbá az árubeszerzéshez nyújtott ilyen támogatás esetében a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre megállapított eljárási szabályok szerint kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást, még akkor is, amennyiben azok becsült értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. Ha azonban az ilyen közbeszerzést uniós forrásból (is) támogatják, és a közbeszerzés értéke eléri a közösségi értékhatárt, ki kell írni a közösségi közbeszerzési eljárást. Tehát ha a fenti példánál maradva az ABC Kft. projektjét 30%-ban hazai és 20%-ban közösségi forrásból támogatják, és a projektből olyan árubeszerzéseket és szolgáltatás megrendeléseket valósítanak meg, amelyeknek az értéke eléri a közösségi értékhatárt, akkor az ABC Kft. ajánlatkérőnek minősül a közösségi közbeszerzési eljárásrend szabályai szerint, és a továbbiakban ennek az eljárásrendnek a szabályai érvényesülnek.

A közösségi értékhatárok tekintetében olyan eljárási rend érvényesül, amelyet a közösségi irányelvek előírnak. A közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában (Official Journal) is meg kell hirdetni, annak érdekében, hogy a közösség többi tagállamából is indulhassanak rajta ajánlattevők. Kötelező hivatalos közbeszerzési tanácsadót igénybe venni a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében.

A nemzeti értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzések

A nemzeti értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzések esetében nem érvényesülnek a szigorú közösségi közbeszerzési követelmények, így ezek egyszerűbb szabályok szerint zajlanak. Azért volt szükség külön nemzeti eljárásrendre, mert a közösségi értékhatárok túl magasak, így ha csak azok érvényesülnének, a beszerzések többsége kikerülne a törvény hatálya alól, ezért volt indokolt beiktatni egy alacsonyabb, nemzeti értékhatár- és eljárásrendszert. A közösségi értékhatárt elérő közbeszerzésektől a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzés csak annyiban különbözik, amennyiben az hatékonyabb, gyorsabb eljárást tesz lehetővé, de az alapvető szabályok mindkét közbeszerzés esetén megegyeznek.

A nemzeti értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzési eljárást kell alkalmazni, ha az

• ajánlatkérőkre nézve előírja a törvény a közbeszerzés kiírásának kötelezettségét,
• a beszerzés tárgya árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési koncesszió vagy építési beruházás,
• és a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt. (lásd táblázat)

Az ajánlatkérők körét már meghatároztuk a 7.4.4. pontban, ehelyütt csak az államháztartás alrendszerein kívüli ajánlatkérőkre térünk ki. A Kbt.241. § b.) pontja kimondja, hogy ajánlatkérőnek minősül a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az államháztartás alrendszerein kívüli szervezet – kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget –, amelynek a közbeszerzését az államháztartás alrendszerébe tartozó egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja. A többségi támogatás akkor áll fenn, ha az uniós támogatás vagy a hazai költségvetés önmagában vagy együttesen meghaladja a közbeszerzés értékének felét.[2]

Tehát, ha az ABC Kft. projektjét 1%-ban támogatja a Strukturális Alapok valamelyike, és a beszerzés értéke nem éri el a közösségi értékhatárt, de meghaladja a nemzeti értékhatárt, akkor nem kell közbeszerzést lefolytatni. Változik a helyzet, ha a projektet 1%-ban közösségi és 49%-ban hazai forrásból támogatják, mert, ebben az esetben a támogatási intenzitás eléri az 50%-ot, ezért ki kell írni a közbeszerzési eljárást, ha a közbeszerzés értéke nem haladja meg a közösségi értékhatárokat, de eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt. Harmadik példaként lehet megemlíteni azt az esetet, amikor az ABC Kft. projektjét 51%-ban közösségi forrásból támogatják, mert ebben az esetben ha a közbeszerzés értéke nem éri el a közösségi értékhatárt, de eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt, akkor ki kell írni a nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárást.

A közbeszerzés tárgya a nemzeti értékhatárok szerinti közbeszerzési eljárásoknál árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió lehet. A közbeszerzés tárgyainak nemzeti eljárásrend szerinti fogalmára és a kivételek rendszerére a közösségi eljárásrend szabályai megfelelően irányadók.

Az árubeszerzés fogalma a nemzeti eljárásrend esetében tágabb, ugyanis árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről.[3]

A szolgáltatási koncesszió kizárólag a nemzeti értékhatárok szerinti eljárásrendben érvényesül. A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.[4] A szolgáltatási koncesszió tehát egyfajta szolgáltatás-megrendelés azzal, hogy a fő eltérés az ellenszolgáltatás természetében és az ezzel járó következményekben ragadható meg.

Egyszerű közbeszerzések (Nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzések)

Egyszerű közbeszerzési eljárást kell alkalmazni, ha az

• ajánlatkérőkre nézve előírja a törvény a közbeszerzés kiírásának kötelezettségét,
• a beszerzés tárgya árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, vagy építési beruházás,
• és a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárait. (lásd táblázat)

Az egyszerű közbeszerzési eljárás az eddig külön kormányrendeletben szabályozott szabadkézi vétel rendelkezéseit váltja fel.

Az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni, amennyiben a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti értékhatárok felét. (299. § (1) bekezdés a) pont)

Ha nem éri el, akkor nem kell az ajánlattételi felhívást megjelentetnie a Közbeszerzési Értesítőben, hanem közvetlenül küldheti azt meg az ajánlattevőknek. A Kbt. azt a követelményt támasztja, hogy legalább három ajánlattevőnek kell egyidejűleg megküldeni a felhívást. A Kbt. azonban lehetőséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérő ebben az esetben is közzétegye a Közbeszerzési Értesítőben az ajánlattételi felhívást. Abban az esetben, ha legalább három ajánlattevő nem nyújtott be ajánlatot, az ajánlatkérő az ajánlatok felbontása nélkül köteles újabb három ajánlattevőnek megküldeni az ajánlattételi felhívást. Az újbóli felhívás esetén a már benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg. Ha az újabb ajánlattételi felhívás alapján ismételten nem nyújtottak be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat, illetőleg ajánlatok alapján bírálhat.

Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához van kötve, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos.[5]

A Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárás esetében részletesen felsorolja, hogy melyek azok a törvény korábbi részében említett rendelkezések, amelyeket az egyszerű közbeszerzési eljárás során alkalmazni kell.

Az egyszerű közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőnek minősülnek

• egyrészt a 7.4.4. pontban meghatározott államháztartás alrendszerébe tartozó szervezetek (Kbt. 293. § a.) pont),
• másrészt a Kbt. 293. § b.) pont szerinti támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az államháztartás alrendszerén kívüli szervezet – kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget –, amelynek az e rész szerinti ?  közbeszerzését az államháztartás alrendszerébe tartozó szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja. A többségi támogatás ebben az esetben is  akkor áll fenn, ha az uniós támogatás vagy a hazai költségvetés önmagában vagy együttesen meghaladja a közbeszerzés értékének felét.[6]

Az ajánlatkérői kört ugyanazon szabályok szerint határozza meg a Kbt., mint a nemzeti közbeszerzési eljárásnál, ezért az ott kifejtettek megfelelően érvényesek az egyszerű közbeszerzési eljárásra is.

Ha az ABC Kft. projektjét 50%-ban vagy annál nagyobb arányban támogatják közösségi forrásból, és a közbeszerzés értéke nem éri el még a nemzeti értékhatárt sem,  de meghaladja az egyszerű közbeszerzési értékhatárt, akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ha a támogatási intenzitás nem éri el az 50%-ot, vagy az alatt van, és a beszerzés értéke meghaladja az egyszerű közbeszerzési értékhatárt, de nem éri el a nemzetit, akkor nem kell közbeszereztetni. Ugyancsak nem kell közbeszerzési eljárást kiírni akkor, ha a közbeszerzés értéke még az egyszerű közbeszerzési értékhatárokat sem éri el, tehát ha például az árubeszerzés értéke 2 millió forint alatt marad.

A közbeszerzés tárgya az egyszerű közbeszerzés esetén csak árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés és építési beruházás lehet. Ezeknek a fogalmára, és a rájuk irányadó kivételekre a nemzeti közbeszerzési eljárásrend szabályai az irányadók.

Közüzemi beszerzők különös közbeszerzési eljárása

A közüzemi beszerzőkre a Kbt. különös közbeszerzési eljárást határoz meg. Ahogy arról 7.4.4. pont c.) alpontjában már szó volt, a közüzemek csak a közszolgáltatási feladataikkal összefüggő beszerzéseik tekintetében minősülnek ajánlatkérőnek. A közüzemeknek csak akkor kell közbeszerzést lefolytatniuk a közszolgáltatásaikkal összefüggő beszerzéseik tekintetében, ha annak értéke eléri vagy meghaladja a különös közösségi és a nemzeti értékhatárokat. Az egyszerű közbeszerzési eljárás nem terjed ki a közüzemekre.

4.7. Közbeszerzési eljárás fajtái: nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárások

A Kbt a közbeszerzési értékhatárok szerinti tagolást követve külön rendelkezik a közbeszerzési eljárások fajtáiról. Mind a közösségi, mind a nemzeti értékhatárok szerinti közbeszerzések esetében három közbeszerzési eljárásfajta létezik:

• nyílt,
• meghívásos, illetve
• tárgyalásos közbeszerzési eljárás.

A közbeszerzés során nem lehet egyik eljárásról a másikra áttérni, ha egyszer tárgyalásos eljárást írnak ki, akkor menet közben azt már nem módosíthatják meghívásos eljárásra. Főszabályként a nyílt és meghívásos eljárásnak kell érvényesülnie, a tárgyalásos eljárásra csak akkor van lehetőség, ha azt a törvény megengedi. Az alábbiakban összefoglaljuk a nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás fontosabb szabályait.

A nyílt eljárás

Az ajánlati felhívás

A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amit hirdetmény útján kell közzétenni. Az ajánlati felhívást külön jogszabály szerint meghatározott minta szerint kell elkészíteni. A határidőket a hirdetmény feladásától és nem a megjelenésétől kell számolni. A megjelentetésről a magyar Közbeszerzési Tanács gondoskodik, ezért a hirdetményt a Közbeszerzési Tanácshoz kell benyújtani, amelyik feladja azt közzétételre. A feladás és a megjelenés között körülbelül két hét telik el.

A nyílt eljárásban valamennyi érdekelt ajánlatot tehet. Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Az ajánlati felhívás mintáját kormányrendelet állapítja meg.A közösségi támogatásra pályázók esetében külön követelmény, hogy az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat is fel kell feltüntetni.[1] Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amit e határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétennie.

Az ajánlatkérő dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet, amelyet a nyertes ajánlattevővel meg fognak kötni. Bármelyik ajánlatkérő kérheti, hogy számára adják ki a dokumentációt, ezért az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.[2]

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. Az ajánlatok bírálati szempontja (i) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy (ii) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.[3]

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást, amit – a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra hivatkozással kell meghatározni.[4]

Ha az Európai Unió Strukturális Alapjaiból vagy a Kohéziós Alapjából származó forrásra az ajánlatkérő pályázatot nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati felhívást közzéteheti.

Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő határozza meg az ajánlati kiírásban. Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlattételhez, de az 52 napnál rövidebb nem lehet.

Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.[5]

Az ajánlattételi határidő lejárta után az ajánlatkérő elbírálja a beérkezett ajánlatokat. Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően az eljárás eredményét kihirdetnie. Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított 30 – építési beruházás esetében 60 – napon belül kell kihirdetni. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal elhalaszthatja legfeljebb 30 nappal.

Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabály szerint meghatározott minta szerint, írásbeli összegezést készít az ajánlatokról. Az összegezést az Európai Bizottság, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell megküldeni.[6]

A szerződéskötés

Az ajánlatok elbírálása alapján kell kiválasztani azt az ajánlattevőt, akivel a szerződést megkötik. Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a bírálati szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.[7]

A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell meghatározni. A szerződéskötés napjának az eredményhirdetést követő 8. és 30. – építési beruházás esetén – 60. nap közötti napra kell esnie.

Összefoglalás

A gyakorlatban körülbelül 90-100 nap szükséges a nyílt eljárás lefolytatásához.

A meghívásos eljárás

Az ilyen eljárás első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.[8] A második – ajánlattételi – szakaszban a közbeszerzést kiíró ajánlatkérő azoktól az ajánlattevőktől kér ajánlatot, akiket a részvételi szakaszban kiválasztott. Az ajánlattételi szakaszban a legjobb ajánlatot választják ki, és a közbeszerzési eljárás a legjobb ajánlatot tevővel történő szerződés megkötésével zárul.

A részvételi szakasz

A részvételi szakasz részvételi felhívással indul, amit hirdetmény útján kell közzétenni. A megjelentetésről a magyar Közbeszerzési Tanács gondoskodik, ezért a hirdetményt Közbeszerzési Tanácshoz kell benyújtani, amelyik feladja azt közzétételre. A feladás és a megjelenés között körülbelül két hét telik el. A részvételi határidőt az ajánlatkérő határozza meg úgy, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez, azonban a részvételi határidő nem lehet a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától számított 37 napnál rövidebb.

A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálnia az ajánlatkérőnek és az eredményt kihirdetnie. Az eredményhirdetés legkésőbbi időpontja a részvételi jelentkezések felbontásától számított 30 – építési beruházás esetében –

60 nap. A részvételi szakasz eredményhirdetését az ajánlatkérő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal elhalaszthatja. Az eredményhirdetést –indokolt esetben – a részvételi felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja.

Az ajánlattételi szakasz

A részvételi szakasz eredményhirdetésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles a részvételi szakaszban kiválasztott, alkalmasnak minősített, jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni. Az ajánlattételi felhívásban meg kell határozni az ajánlattételi határidőt, ami az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított 40 napnál nem lehet rövidebb.

Összefoglalás

Az elbírálás és szerződéskötés hozzávetőlegesen 20 napot is igénybe vehet, ezért összességében 110-120 napig tarthat a meghívásos eljárás.

A tárgyalásos eljárás

A tárgyalásos eljárásnak két fajtája van: hirdetmény közzétételével induló és hirdetmény nélküli. A tárgyalásos eljárás csak kivételesen alkalmazható. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel köthessen szerződést. Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.[9]

A hirdetmény közzétételével induló eljárás feltételei

Hirdetmény közzétételével induló eljárást akkor lehet alkalmazni:

• ha a nyílt vagy meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, vagy egyik ajánlattevő sem tett megfelelő ajánlatot;
• építési beruházás és szolgáltatás megrendelése estén, ha az építési beruházás vagy a szolgáltatás természete, hozzájuk kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó meghatározását;
• építési beruházás esetében, ha az kísérleti, kutatási célból szükséges;
• szolgáltatás megrendelése esetén akkor, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződési feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.

A hirdetmény közzétételével induló eljárás is egy részvételi és egy ajánlattételi szakaszból áll, amelynek szabályai és határidői megegyeznek a meghívásos eljárásnál elmondottakkal. Az ajánlattételi határidőre nincs előírva legrövidebb időtartam, azonban azt úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon mindenki számára az ajánlattételre.

A hirdetmény nélküli eljárás feltételei

Hirdetmény nélküli eljárást akkor lehet alkalmazni:

• ha a nyílt vagy meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, vagy egyik ajánlattevő sem tett megfelelő ajánlatot és az ajánlatkérő az összes ajánlattevőjét meghívja arra;
• a nyílt vagy meghívásos eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot;
• a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;
• feltétlenül szükséges az ilyen eljárás, mert az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

A hirdetmény nélküli eljárás egy ajánlattételi szakaszból áll, amelynek határidői megegyeznek a meghívásos eljárás határidőivel és szabályaival. Az ajánlattételi határidőre nincs előírva legrövidebb időtartam, azonban azt úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon mindenki számára az ajánlattételre.

Gyorsított és egyszerűsített eljárás

Meghívásos és hirdetmény közzétételével induló eljárásoknál van lehetőség gyorsított eljárásra akkor, ha rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatók, azonban a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Építési beruházás esetén nem lehet gyorsított eljárást indítani. A gyorsított eljárásban a részvételi határidő nem lehet 15 napnál rövidebb a hirdetmény feladásától számítva. Az ajánlattételi határidő meghívásos eljárásban nem lehet rövidebb 10 napnál az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számítva.

Egyszerűsített közbeszerzési eljárást az alábbi szolgáltatások megrendelése esetében lehet lefolytatni:

• Szállodai és éttermi szolgáltatások,
• Vasúti szállítási szolgáltatások,
• Vízi szállítási szolgáltatások,
• Szállítási mellék- és kiegészítő szolgáltatások,
• Jogi szolgáltatások,
• Személyzet-elhelyezési és -ellátási szolgáltatások,
• Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat,
• Oktatási és szakképzési szolgáltatások,
• Egészségügyi és szociális szolgáltatások,
• Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások.

Az egyszerűsített közbeszerzés alapvetően egyszakaszos, tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos lehet. Főszabályként ez az eljárás típus is ajánlati felhívással indul, amelyet azonban csak a közbeszerzési értesítőben kell meghirdetni, és nem kötelező megjelentetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Törvényben meghatározott kivételes estekben az ajánlatkérő közvetlenül adhat fel írásbeli ajánlattételi felhívást az ajánlattevőnek.

4.8. A hirdetmények közzététele

A hirdetményekre feladásának és közzétételének részletes szabályait, a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjét, díjának mértékét, befizetését kormányrendelet határozza meg. Ez a kormányrendelet határozza meg a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati, illetve részvételi felhívásra, valamint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra kidolgozott hirdetménymintákat. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket az ajánlatkérőnek az Európai Unió közbeszerzési hirdetmény közzétételi rendszerében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus lapjában, az úgynevezett TED-adatbankban – kell meghirdetniük, továbbá e közbeszerzési eljárások meghatározott mozzanatairól az Európai Bizottság részére tájékoztatást kell adniuk. A hirdetményeknek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére kell megküldeni a Közbeszerzések Tanácsán keresztül, amely gondoskodik a megjelentetésről a feladást követően legkésőbb tizenkét napon belül, gyorsított eljárás, valamint hirdetmény elektronikus úton, meghatározott módon történő megküldése esetén pedig legkésőbb öt napon belül.

Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó, illetve az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény teljes terjedelmükben és az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén kerülnek közzétételre – tehát a csatlakozást követően magyar nyelven is – azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven készült és feladott szöveg hiteles. A hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele költségeit az Európai Unió viseli. Ezeket a hirdetményeket a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi tájékoztató jelleggel, elektronikus úton és térítésmentesen, illetve az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben vagy más módon is közzéteheti, de csak azután, hogy a hirdetményeket feladta az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében a hirdetményeket a Közbeszerzési Tanács Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg annak elektronikus változatában kell közzétenni.

4.9. Közbeszerzési eljárások tervezése, előkészítése és dokumentálása

A Kbt. nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a közbeszerzési eljárások átláthatóak legyenek. Ez összhangban van közösségi célokkal is. Az átláthatóság érvényre juttatása jelentős adminisztrációs terhet ró az ajánlatkérőkre. Az ajánlatkérőnek előzetes összesített tájékoztatót, összesített közbeszerzési tervet, közbeszerzési szabályzatot, közbeszerzési naplót, valamint éves statisztikai összegzést kell készítenie.

A beszerzési tervet a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig kell elkészítenie az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó ajánlatkérőnek az adott évre tervezett közbeszerzéseiről, és 5 évig meg kell azt őriznie.

A közbeszerzési szabályzat: Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal.

A közbeszerzési napló arra vonatkozik, hogy az ajánlatkérőnek minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban kell rögzíteni, dokumentálni. A dokumentált iratokat a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni.[1]

A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során a közbeszerzést kiíró nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek közbeszerzési szakértelemmel kell rendelkezniük. Ehhez az szükséges, hogy a közbeszerzést kiíró szervezetben (akár munkavállalóként, akár megbízással vagy anélkül közreműködő személyként) legalább egy olyan személy legyen, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik.[2] Közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzés esetén a közbeszerzési szakértőnek függetlennek kell lennie a közbeszerzési eljárást kiíró szervezettől.[3]Az éves statisztikai összegzés: Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a magyar Közbeszerzések Tanácsának, amely azt továbbítja az Európai Bizottság részére.

4.10. A feltételes közbeszerzési eljárás

A Kbt. lehetőséget nyújt feltételes közbeszerzési eljárásra. Az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás közzétételének időpontjában rendelkeznie kell a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, illetve a szerződés megkötéséhez szükséges engedéllyel. A feltételes közbeszerzési eljárás lényege, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás közzététele időpontjában még nem rendelkezik az eljárás megindításához szükséges anyagi fedezettel, de támogatásra irányuló igényt – pályázatot – nyújtott be vagy fog benyújtani. A pályázat esetleges elutasítása az ajánlatkérőt mentesíti az elbírálási és szerződéskötési kötelezettség alól, valamint a szerződésmódosítás egyik törvényben szabályozott esetének minősül. Ez a rendelkezés kiemelt jelentősséggel bír a közösségi forrásból megvalósuló beszerzések esetében, mert lehetővé teszi, hogy a támogatásokat időben használják fel a kedvezményezettek.

4.11. Közbeszerzési útmutató

Terjedelmi okokból nem áll módunkban ismertetni a közbeszerzési törvény minden szabályát, mivel maga a Kbt. több, mint 400. §-ból áll, és több, mint 70 fajta eljárást különböztet meg. A célunk az volt, hogy a pályázatírással kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a közbeszerzési kötelezettségre, nevezetesen arra, hogy adott esetben a közbeszerzési eljárást be kell ütemezni a pályázati és programmegvalósítási folyamatba. Ennek keretében elsősorban a közbeszerzési kötelezettség fennállására koncentráltunk, illetve áttekintettük azokat az eljárásfajtákat, teendőket, amelyekkel a pályázatíróknak számolniuk kell. Mindaz, amit itt ismertettünk, nem helyettesíti a jogszabályok alapos ismeretét, illetve adott esetben a konzultációt olyan ügyvédekkel, közbeszerzési szakértőkkel, akik alaposan ismerik a közbeszerzési szabályokat.

---

[1]              Kbt. 7. §.

[2]              Kbt. 8. §.

[3]              Kbt. 9. §.

---

[1]              Kbt. 53. § (2) bekezdés.

[2]              Kbt. 54. § (1),(2) és (4) bekezdés.

[3]              Kbt. 57. § (1)-(2) bekezdés.

[4]              Kbt. 58. § (1)-(2) bekezdés.

[5]              Kbt. 82. §.

[6]              Kbt. 93. § (1)-(2) bekezdés.

[7]              Kbt. 91. § (1)-(2) bekezdés.

[8]              Kbt. 100. § (1)-(2) bekezdés.

[9]              Kbt. 128. § (2) bekezdés

---

[1]              A közbeszerzés tárgyai tekintetében a nemzeti eljárásrendtől eltérő fogalom-meghatározásokkal találkozunk. Eszerint:

• Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés közösségi eljárásrend szerinti fogalma tehát nem foglalja magában az ingatlan adásvételét vagy cseréjét.Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is.
• Építési beruházásnak nemcsak valamely építmény kivitelezése vagy az építmény kivitelezése és tervezése minősül, hanem a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése. (vagy kivitelezése és tervezése együtt) Az 1. mellékletben szereplő tevékenységek között vannak olyanok, amelyek megrendelése szolgáltatás-megrendelésnek minősülhetne e jogszabályi rendelkezés hiányában. Továbbá építési beruházásnak minősül az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése is.
• Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása nem kizárólag pénz, hanem az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
• A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

[2]              MEH: Útmutató a kedvezményezettek részére a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokból megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokról 23.o.

[3]              Kbt. 242. § (2) bekezdés.

[4]              Kbt. 242. § (4) bekezdés.

[5]              Kbt. 300. § (3) bekezdés.

[6]              MEH: Útmutató a kedvezményezettek részére a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokból megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokról 23.o.

---

[1]              Kbt. 35. § (1) bekezdés

[2]              dr.Dessewffy-dr. Várday: A módosított közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazása, Századvég, 2001, Budapest, 21. o.

[3]              dr.Dessewffy-dr. Várday: A módosított közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazása, Századvég, 2001, Budapest, 21. o.

[4]              Kbt. 35. § (2) bekezdés

[5]              Kbt. 40. § (2) bekezdés

---

[1]              Kbt. 22. §, 162.-166. §§, 241. §, 272. §, 293-294. §§

[2]              Kbt. 166. §.

[3]              Kbt. 29. §.

[4]              Kbt. 167. §.

[5]              Kbt. 28. § (1) bekezdés.

[6]              Kbt. 34. §.

[7]              A Kbt. 24. § szerint árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak megszerzése az ajánlatkérő részéről.

[8]              A Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, tehát a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szerv; valamint akkor, ha a védelem terén beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel.

[9]              A Kbt. 25. § szerint építési beruházás a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt munkák elvégzése, építmény kivitelezése, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármely eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

[10]            A Kbt. 26. § szerint építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

[11]            A Kbt. 27. § szerint a szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

[12]            A Kbt. 22. § (1) bekezdésének b)-j) pontjaiban (ide tartoznak többek között a helyi önkormányzatok, MNB stb) és a 22. § (2) bekezdésének b.) pontjában (Azok az ajánlatkérők, amelyeknek a beszerzését Európai Unióból származó forrásból támogatják, kivéve az egyéni vállalkozókat és az egyéni céget.) meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint a 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel.

[13]            A közüzemi beszerzőkre az egyszerű közbeszerzési eljárás nem vonatkozik, csak az államháztartás alrendszerébe tartozó és az államháztartás alrendszerébe nem tartozó ajánlatkérők esetében kell figyelembe venni az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait.

---

[1]              Kbt. 1. §.

---

[1]              Kbt. 401. § (2) bekezdés.

[2]              Forrás: MEH, Strukturális Alapok és Kohéziós Alap kézikönyv

---

[1]              Kbt. 401. § (1) bekezdés.

---

[1] A fontosabb közbeszerzésre vonatkozó irányelvek közül említést érdemel a Tanács 92/50/EGK irányelve a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról,a 93/36/EGK irányelve az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról, a 93/37/EGK irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról, az Európai Parlament és a Tanács 97/52/EK irányelve a 92/50/EGK, a 93/36/EGK és a 93/37/EGK irányelv módosításáról, a 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

---

[1]              MEH: Bevezetés a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak rendszerébe 3.2.4.1. pont.

[2]              MEH: Útmutató a kedvezményezettek részére a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokból megvalósított közbeszerzésekre vonatkozó szabályokról 13.o.

---

[1] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 13/A. § (1) bekezdés.

[2] Áht. 13/B. § (1) bekezdés, második mondat.